Online életünk címmel tartottunk beszélgetőestet 2019. április 25-én. Első kérdésemmel azt feszegettük, ki milyen módon nyer időt vagy pazarolja azt el az internet világában. Például az online szállásfoglalás, jegyvásárlás felgyorsítja a nyaralásszervezést, az ételrendelés gyorsan kiváltja az otthoni főzést, a csoportos chat üzenet a baráti társaság körbetelefonálását programszervezéshez. A kommunikáció felgyorsítása, olcsóbbá tétele egyértelműen az internet előnye volt mindenki szemében. Kevesen használják, de szintén hatalmas fegyvertény az online nagybevásárlás kiszállítással, ami nem csak sok kilónyi holmi cipelésétől szabadítja meg az akár idősödő házaspárokat, de még a gyümölcs, zöldség, hús minősége is felülmúlja az áruházak polcaira, vevőterébe kikerülő áru minőségét. Eme meglepő, de valójában logisztikailag érthető előnyről tapasztalatból számoltak be beszélgetőestünk résztvevői.
Ugyanakkor könnyű elveszni az online térben. Pusztán a híroldalak böngészése közben órák tudnak elrepülni a linkek és kattintások világában, miközben csak egy focieredményt akartunk megnézni. Ismerőseink közösségi oldalon való követése, megosztott tartalmaik böngészése szintén elsodorhatja az ember időérzékét, főleg ha a közösségi oldal értesítéseit nem kapcsolja ki az ember, és nem korlátozza tudatosan magát bizonyos napszakokra. Vannak helyzetek, amikor - úgy mond - holtidőt tölt ki az ember, tömegközlekedésen, váróteremben az internet böngészésével, vagy telefonos játékokkal, de másrészt ez a holtidő a kreatív gondolatok, a nézelődés ideje lehetne, illetve sokszor a valós társas érintkezések lehetőségeit is elszalasztja vele az ember.
Második gondolatkörünk az influencerek, vloggerek, bloggerek világába kalauzolt. A jelenlévők közül senki nem követett aktívan online tartalomszolgáltató személyeket, inkább csak véletlenszerűen, egy-egy téma, film miatt néztek meg maximum videot, filmkritikát. Volt, akit különösen felidegesítenek a semmitmondó, értéktelen vlogger tartalmak, azok igénytelensége miatt. Én is úgy látom, hogy nagyon sok értéktelen, népszerűséghajhász vlogger közül kell megtalálni az értéket, kiforrott értékrendet közvetítő személyeket, például nekem Szirmai Gergő egy kedvencem filmes kritikái és utazásai kapcsán. Illetve baráti körből hoztak olyan példát a jelenlévők, hogy van aki gazdasági, üzleti életben jártas egyén blogját olvassa, más pedig az otthoni sportoláshoz merít ihletett testépítők, fogyókúra guruk instagramjának vagy twitterének követéséből.
Harmadik témánk a közösségi oldalak sajátságainak kibeszélése volt. Páran már a Chat.hu, MyVip, Iwiw korszakban elkezdték az aktív „közösségi” internetezést, voltak akik csak a Facebooknál csatlakoztak be. Sokszor valós közösségi program, lánybulik vagy haveri elfoglaltságok kiegészítő tevékenysége volt a neten lógás, ismeretlenek ugratása, és jelenleg is igen durva módokon jelen tud lenni ez az irány a fiatalság életében, pl: Chatrulett applikációban a meztelen 50+osok váltanak videoüzeneteket a pizsamapartizó tízéves kislányokkal éjfél környékén.
Másrészt a közösségi oldalak iskolai kapcsolatok, külföldi ismeretségek tovább éltetéséhez nyújtanak nagyszerű lehetőséget, utazási élményeket lehet megosztani baráti és családi körben képekkel, rendezvények meghirdetésének vagy beszámolójának megosztásához nagyszerű felület. A kérdés az, vajon megfelelően használjuk-e. Vannak rendkívül felelőtlen felhasználási módjai a közösségi oldalnak, igen intim vagy provokáló tartalmak kerülnek fel, sokszor később már nehezen letagadható helyzetekről töltenek fel fotókat magukról vagy másokról az oldalukra, netán ismerősük oldalára egyes emberek. Márpedig ami egyszer felkerül az internetre, az bizony ott is marad. A fiatalok ebben a tekintetben rendkívül sérülékenyekké tudnak válni, még sincs intézményesített nevelés a tudatos internethasználatról. A család pedig a generációs különbségek miatt szintén tehetetlen a fiatalok megvédésében, informálásában.
Első és legfontosabb dolog lenne a közösségi oldalon az önkontroll gyakorlása. Sokan örültek neki hogy fiatal korukban nem volt facebook, mert most nem szívesen szembesülnének néhány akkori bulijuk vagy cselekedetük „emlékével”, az idő jótékony homálya... Bezzeg aki most italmámorban egyből posztol, annak majd fájhat a feje egy-egy állásinterjún. Mert bizony már a HR feladatok közé tartozik az új munkaerő teljes körű monitorozása. És bizony sokan keresgélnek még a facebookon. Beltéri fotókra és betervezett nyaralásokra vadászó betörők, kisgyermek fotókra vadászó pedofilok szélsőséges eseteitől a hétköznapibb vizekre evezve sok „ismerősvadász”, szerelmet kereső böngészi oldalunkat, és ír rá a nyilvános profillal rendelkezőkre. A hölgyek beszámoltak pár érdekes esetről -kezdetben kedvesen puhatolózó majd agresszívbe forduló ismeretlenekről. Főleg a munkakörükben emberekkel foglalkozó hivatást folytatók vannak kitéve a sorozatos ismerősnek jelöléseknek, részben mert ügyfeleik magánéleti síkre akarják terelni a dolgokat, részben pedig mert a munkaidőn kívül is szakmai kérdésekkel bombáznák a másikat, nem tartva tiszteletben a pihenés, magánélet időszakát.
Második és talán ugyanolyan fontos dolog a közösségi oldalon az adatvédelmi beállítások kontrollja, rendszeres ellenőrzése. A teljes nyilvánosság helyett megválogatni a leghétköznapibb tartalmak kapcsán is az elért személyek körét. Beállítási lehetőség, hogy csak ismerőseid ismerősei jelölhetnek be, vagy írhatnak rád. Fontos tudni, hogy a beállítások időről időre elveszhetnek, visszaállhatnak a gyári beállításokra, ezért aki érzékenyebb információk megosztására is használja a közösségi oldalt, az rendszeresen nézzen rájuk.
